elárulok előre valamit; NEM ez lesz a világ legboldogabb bejegyzése. elvesztettem azt; akit mondhatni legjobban szerettem. jó persze nem örökre; de semmi nem lesz ugyanolyan már. de még remélem; hogy ez változni fog. szerettem; szeretem és szeretni is fogom. akármennyire is butácskának tűnik eme felfogás. nem érdekel. tudom sok mindenben én voltam a hibás és sok mindenben ő is. nem tudom elhinni. egyszerűen nehéz felfogni; hogy egyik pillanatról a másikra nem szabad úgy viszonyulnom hozzá; ahogy eddig. sok mindent megtettem érte és ő is viszont; sok mindenre megtanított hálás vagyok neki mindenért. köszönöm a türelmét és jólelkűségét. az együtt töltött perceket és minden mást; mely örökre bennem fog élni. egyetlen egy dolgot szeretnék; mégpedig; azt; hogy éljen boldogan. akár nélkülem; akár velem; de boldogan. de mi az valójában; hogy boldogság? mindenki annyit beszél róla és mégis sokan nem is tudják elképzelni mindazt; amit a boldogság megtestesít. sokan; tárgyilagos dolgokra összpontosítanak; de ezek nem helytálló dolgok. a boldogság merőben más. a boldogság; mindig a legváratlanabb pillanatokban jön; a rendkívüli szenvedés tövében teremtődik meg és ugyanolyan hirtelen; mint jött; el is illan. csak egy kisebb átmenet; ami csak azért nem tart sokáig; nehogy megszokjuk. egy közjáték; talán nem is egyéb; mint a szenvedéseink hiánya.I NEED HIM; NOW!. *-* ♥
ne higgy a meséknek!. vidám befejezés nem létezik. sőt. befejezés sincs. az élet megy tovább; két kanyarral arrébb már mindig történik valami új. legyőzhetsz hatalmas akadályokat; dacolhatsz ezer veszéllyel; farkasszemet nézhetsz a gonosszal; a végén dicsekedhetsz is vele; de az még nem a befejezés. amíg van benned szufla; a történeted pereg tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése