én csak egy bábú vagyok a sorozat-gyártotta fröccsöntött játékok gyáróriásai szívében. egy darab selejtes bábú. kikerültem a forgalomba és, aki előtt felsejlenek a hibáim eldob, talán van aki épp ezért szeret, mert különleges vagyok ezáltal. talán. kaptam egy lelket, ami kiüresedett és az általa keletkezett űr sósavszerűen marja a mellkasom, egészen addig míg ki nem égeti belőlem az összes létező érzést.
egyszerűen nem tudom felfogni, miért, mi célból ültettél a testembe érzéseket, mikor úgyis tudtad, hogy össze fogok rogyni a terhük alatt. főleg, ha egyesével rugdosod ki a lelkem fő támpillérjeit. mindegy, úgysem érdekel. elfelejtettél. nem is tudod mit tettél velem azzal, hogy kivirágoztattad a lelkem, majd egyesével kitépted a virágaim szirmait és minden szavad, mint penge elvágta a gyökereimet a földtől. majd végül hagytad parlagon heverni a vértől mocskos testemet. nem tudod, NEM AKAROD TUDNI. nem érdekel, NEM AKAROD, HOGY ÉRDEKELJEN. bele kell törődnöm. muszáj.
