2011. október 24., hétfő

.szivárványos_gyémántszilánkok.

Tumblr_ln0jwkmvul1qe8mmmo1_500_largerégen nem írtam; nem igazán jött az ihlet. sokat gondolkoztam rajta; mit is írhatnék. nem sok mindenre jutottam; de már tényleg írni kéne; mert sok minden kavarog a fejemben. rossz és jó gondolatoknak is marad hely bőven; de mintha most a rossz gondolatok uralnának. nem jó dolog; el is szeretném kergetni őket. igyekszem ezen dolgozni; közben tanulás is megy ezerrel. nem könnyű sokfelé szakadni. én az a fajta ember vagyok; aki nem igazán szeret versenyt futni az idővel; de mégis mindig belekerül a legnagyobb rohanásba.
nem vagyok egy boldog ember; de igyekszem azzá tenni másokat; legalább. de sokszor ez az igyekezet túlságosan kimerítő; vagy éppen megszégyenítő. például egyes párkapcsolatokban; kapcsolatokban. 
Mf_387420397_7b14c741385c3e734a4f4a12298a92e0_largetökéletes példa erre az; amikor szívedet; lelkedet kiteszed a másik boldogságáért; szeretetért és ő még csak értékelni se tudja. a köszönőmről ne is beszéljünk. nem vágynék sokra; csak egy kis törődésre. a többit állom én; a boldogsága érdekében; csak ki tudja meddig fogom bírni az örökös elszívást; elnyomást. szörnyen gyötrő érzés az; amikor tényleg mindent megteszel ő meg húzgálja a száját és minden szar; úgy ahogy van. az én önbizalmam eddig se volt a tökéletesség; hanem a tökéletlen alatt a -10. szinten áll körülbelül. de; hogy ez a szörnyű érzés még inkább mardossa a megmaradt kicsiny önbecsülésedet; azt már te sem hagyhatod. de én mégis. remélek és tűrök; mert egy naiv kis idiótának teremtett meg az ég. 
Tumblr_lcrp84vhan1qcf5dso1_500_large
pár bejegyzéssel előbb írtam a szerelemről általánosságban; de a saját véleményem nem ez. a sajátom az; hogy egy rettentő megalázó érzelem. tönkreteszi a szívedet; lelkedet és mg bolondot is csinál belőled. és mindenki mégis vágyik rá. a szívem mélyén én is. szánalmasan loholunk az átvert érzéseink után; egészen a megfoghatatlanig; az elérhetetlenig. 
gyengének érzem magam; mert az is vagyok; nincs természetfeletti energiám; mit sokszor a szerelem kölcsönöz. elfogyóban van minden ami egy kicsit is életben tart. mind a barátok; mint a kapcsolatok; mind az időjárás. minden változik és minden elmúlik. és ami elmúlt; elveszett nem  jön vissza többé. 
az emberek önzőek. te is; én is. mindenki; mindenki próbál a saját hasznára játszani. hiába szenvedek; hiába érzem magam meggyötörtnek és megtiportnak; mikor mások boldogsága bearanyozza a szívemet. igen; mások boldogsága az; amiből önző módon; mindig megpróbálok csenni egy kicsit. osztozni velük az örömben. és természetesen egy kis bizalmat önző módon kiharcolva átsegíteni őket a szenvedésen. 
Tumblr_lw2183hpmy1qed1uno1_400_largeez a baj velem; egy egy szó képes engem a mélybe súlytani; illetve akár az egekig magasztalni; mindezt úgy; hogy erről; másnak fogalma sincsen. mégis előbbre helyezem mások baját az enyémnél. talán ezt szokás önzetlenségnek nevezni okoséknál. de mindenki önző; és amúgy se vagyok az az ember; aki szereti dicsérni magát. hiszen akinek számítok így is törődni fog velem; nem kell másnak látszódnom; pedig hányszor; de hányszor hallja az ember; hogy bezzeg; meg olyan akarok lenni; mint ő. mindenki akar valakire hasonlítani; sőt a többség kényszerít arra; hogy a megfelelő sablont kövesd. ebből adódóan vannak bizonyos stílusirányzati bekategorizálások. ami szerintem undorító. mindenki legyen olyan; amilyennek ő szeretne látszódni; ne gyártsunk már futószalagon embereket. hiszen minden ember egyéniség; minden embernek saját szabad akarata van. 

és egyet jegyezzetek meg kedvesek; lehet hogy akinek huszonvalahány piercingje és tizenvalahány tetoválása;  szivárványszínű taraja és méteres kutyalánca van; az még nem azt jelenti; hogy nem lehet szív és lélek ember.

kösz_csá!.

2011. október 6., csütörtök

[.egyszerűség varázsa.]

Tumblr_lxdkr8zunc1qgofp8o1_500_large
megint kihagytam pár napot. az elmúlt napokban; az életem rendeződni látszik. a jó társaság; pár jó barát; rengeteget tudnak tenni az ember lelkének boldogságáért. méghozzá nagyon sokszor; olyan utakon; amelyekről ők; mit se tudnak. boldog vagyok; hogy ismerhetek illetve megismerhettem; ilyen jó embereket. 


tegnap konkrétan el lettem rabolva egy szülinapi buliba; ahol igazán jó volt. új emberek; új arcok. de a legjobb.
kellemes néha; kimozdulni a megszokottból és valami újba csöppenni. és ez most pont jól is jött ki. jó régóta nem mozdultam ki itthonról házibuli címletű rendezvényre. igazán jó volt. ezúton is réka; nagyon boldog születésnapot!. ♥


ma pedig az én kis szabad bölcsész bajtársaimmal elindultunk a világuralomért folytatott harcba; hogy legyőzzük a rakétacsapatot és a káoszt. néha bejött a képbe egy-egy kacsa; akik makkot ettek. na tehát az én kis szabad bölcsész barátaimnál nem is kívánhatnék jobb csoportot. 

2011. október 2., vasárnap

~_.szomorú_vasárnap mosolya.*

406568_210556015698160_100002312896130_451675_1793747124_n_large
a vasárnapjaim a világ legkatasztrofálisabb napjai. ilyenkor mindig begubózom; mint egy éppen kifejlődni vágyó hernyó; hogy aztán szem kápráztató jelenséggé váljon. természetesen; én sosem fogok szem kápráztató; gyönyörű jelenséggé változni. számomra a vasárnap egyet jelent valami véggel. valami véget ér ezen a napon... de nem a hét; ennél azért több; a város ilyenkor estefelé kihalt; a boltok már délután bezárnak. egy-némelyik nagy áruház talán; még nyitva van. mindenre csend ül. a ma; ennél jóval többet jelentett számomra; lehet azért; mert jóval kevesebbet hagytam kattogni a szürke fogas kerekek hadát. lehet nem is  baj; nem akartam; sőt nem is akarom az időmet rossz gondolatok; érzések hadának kitenni. pihenjenek csak az elmém legmélyén. ma mondhatni; boldog voltam; egyszerű boldogság aranyozta be a lelkem. dolgoztam; de olyan embernek; embereknek segítettem ezáltal; akik nekem rengeteget jelentenek. az időm másik töredékét; az egyik legkedvesebb állatommal töltöttem. kutyáztam. senki nincs; aki olyan megértő és hűséges barát lenne; mint egy kutya.
kutya valóságos szent. természeténél fogva tiszta szívű és őszinte. ösztönszerűen tudja; mikor nincs rá szükség: órákig képes nyugodtan feküdni; mikor királya belemerül a munkába. ám amikor a király szomorú és szorong; odalopakodik hozzá; hogy az ölébe hajtsa a fejét. ne félj. sose bánd; ha mindenki más el is hagy. gyere; sétáljunk egyet; és felejtsd el az egészet.
igen; ez volt ma is. lenyűgöző; ahogy; egy kutya rá tud érezni a szíved legapróbb fájdalmára is. szeretem őket.
amint; hazaértem el is lettem invitálva itthonról. jó volt az az órácska szintén; nem engedett a gép közelébe; hanem kis életet adott. meg kell tanulnom; uralkodni azon; amire egyik jó barátom; felhívta a figyelmem. hogy ne üljek az egész időmet; a gép előtt töltve. és tényleg én sem szeretném. élni szeretnék. ezt az utóbbi időben egész jól sikerült tartanom.




2011. október 1., szombat

*.angyali_pokol.~

azt; hinné az ember; hogy az emberi gondolatoknak határt tud szabni. pedig ez; így ilyen formán nem igaz. befolyásolni; elnyomni tudjuk; de ki tudja mikor tör ránk legközelebb. a rossz gondolatok elszívják az emberek életkedvét is. egy rossz gondolatnál mindig egy picit belülről meghalunk. ha egész idő alatt ez a gondolat jár az eszünkben; akkor az újabb és újabb rosszat szülhet. valamiféle spirált; amiből később; elég veszedelmes dolog kimászni; feltéve; ha az egyén megúszta 'beleőrülés' nélkül.
mint; vegyük például; a szerelmet. 
az ókori filozófusok szerint a szerelem megteremti a szépet; szépséget. az istenhez hasonlóan; nem szép és nem kifinomult dolog; ahogyan sokan gondolják; hanem épp ellenkezőleg; anyja hasonlóságára mezítláb jár; kóborol; megszokta; hogy ruhátlanul a puszta földön aludjon; a házak küszöbén vagy az utcán; hogy az éjszakát a szabad ég alatt töltse; s a szükség mindig otthon legyen nála. az apai részről viszont a szépek és a nemesek elcsábítója; bátor; merész; határozott; rettenetes vadász; aki mindig készen áll új és új fortélyok kieszelésére; kíváncsi mindenre; sok kelepcét rejt; egész életében hajlamos filozofálni; rettenetes csaló; boszorkány és szofista.
a szerelem; pont ilyen. egyes pillanatokban szívet melengető; míg más pillanatokban vérengző gyilkos; aki nem kíméli az élőket. 
platón szerint a szerelem az; aki szeret és nem az; akit szeretnek; szépségre pedig csak annak van szüksége; akit szeretnek; nem pedig annak; aki szerelmes lesz; s minthogy a szép azonosítható a jóval; aki a szépet akarja; akarja a jót is; és csak akkor lesz boldog; ha ezt megtalálta. tehát a szerelem célja a szépség nemzése; ehhez pedig több fokozaton keresztül lehet csak eljutni.
a szerelem bolondság és mi mind őrültek vagyunk belé. :)
379981_10150468018757188_735437187_8639232_520507725_n_large