az idő múlékony. valaki állítja; nem is létezik; ha ez igaz; nem tudom miért érzem olyan távolinak és visszavágyottnak a múltat; és veszélyesnek a jövőt; na meg teljesen tanácstalannak a jelent. nem szabad elvesztegetnünk az időt; s én mégis azt teszem; tanulni kéne; de minden fontosabb. nem értem tanulás közben miért lesz olyan érdekes a máskor oly megszokott és figyelembe se vett fal; vagy a szobának egy része. hót ziher; hogy ilyenkor veszem észre; hogy hopp az a dolog nem is a helyén van; közben azt se tudom; hogy egyáltalán van-e neki helye; csak egyszerűen nyugodtabb leszek; ha arrébb rakom két centivel. ilyenkor már majdnem a hattyú halálát játszom el; csak; hogy valaki figyeljen rám és ne kelljen az adott dologra; tantárgyra koncentrálni. nem tudom miért jó mindez; ha egyáltalán jó. csak mégis szükségem van valamire; valakire; ami; aki megnyugtat. remélem jól fog sikerülni a vizsgám; mert már falra mászok a kedves szociológiától és a szociomókusoktól is. hiába megy le ez a vizsgaidőszak; hamarosan itt a nyakunkon a következő. mindegy is; csak legyünk túl rajtuk; az az igazán fontos. na szépet és jót mindenkinek!.
a tudás nem érzelmekből származik.
az odaadás nem érzelem
- tudomány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése