~_odi et amo.*

sajnos; manapság eléggé elhanyagoltam az érzésemet ezzel persze a fontosabb dolgaimat is; így a blogot is.  de ezt természetesen igyekszem pótolni. sajnos; megint csak sajnos; mélyponton van az életem. mindenféleképpen. igyekszem fenntartani a nyugalom látszatát; hiszen felesleges dolog lenne másokat idegesíteni az életemmel. igazság szerint; manapság nem is gondolkoztam azon; hogy hogyan is kéne ezen változtatnom. nem érdekelt. illetve nem éreztem magamban annyi erőt; hogy szembeszálljak a gondjaimmal; ők meg közben csendesen belülről felemésztenek. na de mindegy is. elnézést kérek az esetleges igen tisztelt olvasó közönségemtől; hogy egyáltalán nem érzem magamat arra képesnek; hogy itt most valamit provokáljak. és természetesen azért is; hogy itt boncolgatom lelkem legapróbb fájdalmát. na legyetek jók; ha tudtok; hiszen a többi nem számít.

odi et amo.
quare id faciam, fortasse requiris.
 nescio, sed fieri sentio et excrucior.